2029 photos
9 photos
A Budai-hegység egyetlen, jelentős hosszban feltárt aktív hévizes barlangja. Bejárata a II. kerületben, a Malom-tónál (Frankel Leo u.) nyílik. Felső, száraz bejárata a Malom-tó felett 116 m tszf. magasságban, az alsó pedig a tó vízszintje alatt 105 m tszf. magasságban található. A hasadék jellegű járatok kioldódásában a meleg vizek és a hideg karsztvizek keveredése játszott szerepet.
3 photos
A Vác felett emelkedő Naszályi-rög triász időszaki mészkővonulatában, 511 m tszf. magasságban nyíló, időszakosan aktív barlangot a váci gimnázium diákjai 1952-ben bontották ki. Feltárása napjainkban is folyik. A végponton a továbbjutást szifon akadályozza. Ismert hossza 1900 m, mélysége 173 m.
36 photos
2 photos
9 photos
A Solymár és Nagykovácsi közötti Zsíros-hegy ÉK-i oldalában, 353 m tszf. magasságban, két bejárattal nyílik. Harmadik bejáratát omlásveszély miatt az 1970-es években lebetonozták. Bejárati szakaszát már a 19.sz. második felében ismerték, első bejárója Koch Antal volt 1867-ben. Első térképe 1914-ben készült. Kutatását, látogatását 1926-tól a Magyar Barlangkutató Társulat szorgalmazta.
3 photos
Az Alsó-hegy fennsíkján, 522 m tszf. magasságban, a szlovák államhatár közvetlen közelében nyílik. A triász időszaki mészkőben kialakult, nagy szádájú, párhuzamosan elhelyezkedő, viszonylag nagy keresztmetszetű aknákból álló, 900 m összhosszúságú, a szlovákiai Kör-kút és Zsámány-forrásokhoz tartozó rendszer hazánk második legmélyebb barlangja.
6 photos
A triász időszaki mészkőben és dolomitban kialakult időszakosan aktív rendszer hossza 1000 m, függőleges kiterjedése 42 m. A Budapesti Műszaki Egyetem Barlangkutató Csoportjának tagjai 1954-55-ben az árvízi forrásszáj megbontásával, három szakaszban tárták fel. Később még öt kisebb szakasz megismerésére került sor. Végpontján a továbbjutást omladék zárja le.
11 photos
A Jósvafő község határában, 221 m tszf magasságban nyíló aktív rendszer vize a Nagy-Tohonya-forrásban jut a felszínre. Létezését Kessler Hubert már 1933-ban feltételezte, de feltárására csak 1956-ban került sor, amikor a forrás omladékzónáján, a mintegy 40 m hosszú, robbantással kialakított táróval áthatoltak. A triász időszaki mészkőben kialakult járatok összhossza meghaladja az 1400 m-t.
8 photos
A 127 m mély, 1672 m összhosszúságú, 167 m horizontális kiterjedésű, időszakosan aktív rendszert a Vörös Meteor SE barlangkutatói 1961-ben a Kisvizes-töbör víznyelőjének megbontásával tárták fel. Bár a vizsgálatok hamar kimutatták a barlang és a 237 m-el mélyebben fakadó Vecsem-forrás közötti kapcsolatot, a mindkét irányból végzett kutatások eddig még nem vezettek eredményhez.
2 photos
A Mátyás-hegy oldalában található Keleti-kőfejtőben nyílik a Barit-barlang. Legújabb térképét az Ariadne Karszt- és Barlangkutató Egyesület készítette el.
4 photos
Az Aggteleki- és Szlovák-karszt más barlangjaival együtt 1995 óta a Világörökség része. Az Alsó-hegy Szilasi-fennsíkján, 495 m tszf. magasságban, egy nagy töbör oldalában nyílik. 1911-ben mélységét csak méréssel próbálták megállapítani. Első bejárói 1927-ben a BETE kutatói voltak Kessler Hubert irányításával.
11 photos
A pannonkori vegyes konglomerátumban, illetve homokkőben a feltörő meleg vizek alakították ki, a vízben áramló finom szemcsék a falakat simára csiszolták. A 15x17 m alapterületű, 7 m mély, körte alakú forrásüreg az 1960-as években a karsztvízszint mesterséges süllyesztésével vált szárazzá.
1 photo
Tata-Tóvárosban a Néppark területén nyíló, 1982 óta fokozottan védett barlang.Üledékében főként réz és bronzkori cseréptöredékeket találtak, de előkerültek a vaskor, a római és a későbbi korok leletei is.
3 photos
Ásványritkaságai és morfológiai elemei alapján 1988 óta fokozottan védett természeti érték a Gerecsében. Az Öregkő K-i, meredek, sziklás oldalában, 306 m tszf. magasságban nyílik. Bejárását az 1900-as évek elején Jordán Károly kísérelte meg.
2 photos
A triász időszaki mészkőben, meleg vizek hatására kialakult, 36 m mélységű, 80 m hosszú rendszer bejárati aknája meredeken lejtő terembe vezet. Falait jól fejlett gömbüstök és gömbfülkék tagolják. Legújabb térképét az Ariadne Barlangkutató Egyesület készítette el.
19 photos
Földtani értéke alapján 1982 óta fokozottan védett természeti érték Tata belterületén. A Kálvária-domb ősidőktől fejtett régi kőbányájában, 145 és 156 m tszf. magasság közt, három kürtővel felszínre nyíló barlangot 1971-1975 között Vajna György vezetésével tárták fel.