Ariadne kutatások, túrák, utazás


Barlangvilág oldalai - barlangos hírek, események - Fotók - barlang, természet, absztrak, állatok

 

Barlangkutatási eredmények magyarországi barlangokból. Barlangfotók, barlangtérképek hazánk jelentősebb barlangjairól.

Molnár János-barlang
Molnár János-barlang
A Budai-hegység egyetlen, jelentős hosszban feltárt aktív hévizes barlangja. Bejárata a II. kerületben, a Malom-tónál (Frankel Leo u.) nyílik. Felső, száraz bejárata a Malom-tó felett 116 m tszf. magasságban, az alsó pedig a tó vízszintje alatt 105 m tszf. magasságban található. A hasadék jellegű járatok kioldódásában a meleg vizek és a hideg karsztvizek keveredése játszott szerepet.
Naszályi-víznyelőbarlang
Naszályi-víznyelőbarlang
A Vác felett emelkedő Naszályi-rög triász időszaki mészkővonulatában, 511 m tszf. magasságban nyíló, időszakosan aktív barlangot a váci gimnázium diákjai 1952-ben bontották ki. Feltárása napjainkban is folyik. A végponton a továbbjutást szifon akadályozza. Ismert hossza 1900 m, mélysége 173 m.
Solymári-ördöglyuk
Solymári-ördöglyuk
A Solymár és Nagykovácsi közötti Zsíros-hegy ÉK-i oldalában, 353 m tszf. magasságban, két bejárattal nyílik. Harmadik bejáratát omlásveszély miatt az 1970-es években lebetonozták. Bejárati szakaszát már a 19.sz. második felében ismerték, első bejárója Koch Antal volt 1867-ben. Első térképe 1914-ben készült. Kutatását, látogatását 1926-tól a Magyar Barlangkutató Társulat szorgalmazta.
Vecsem-bükki-zsomboly
Vecsem-bükki-zsomboly
Az Alsó-hegy fennsíkján, 522 m tszf. magasságban, a szlovák államhatár közvetlen közelében nyílik. A triász időszaki mészkőben kialakult, nagy szádájú, párhuzamosan elhelyezkedő, viszonylag nagy keresztmetszetű aknákból álló, 900 m összhosszúságú, a szlovákiai Kör-kút és Zsámány-forrásokhoz tartozó rendszer hazánk második legmélyebb barlangja.
Vass Imre-barlang
Vass Imre-barlang
A triász időszaki mészkőben és dolomitban kialakult időszakosan aktív rendszer hossza 1000 m, függőleges kiterjedése 42 m. A Budapesti Műszaki Egyetem Barlangkutató Csoportjának tagjai 1954-55-ben az árvízi forrásszáj megbontásával, három szakaszban tárták fel. Később még öt kisebb szakasz megismerésére került sor. Végpontján a továbbjutást omladék zárja le.
Kossuth-barlang
Kossuth-barlang
A Jósvafő község határában, 221 m tszf magasságban nyíló aktív rendszer vize a Nagy-Tohonya-forrásban jut a felszínre. Létezését Kessler Hubert már 1933-ban feltételezte, de feltárására csak 1956-ban került sor, amikor a forrás omladékzónáján, a mintegy 40 m hosszú, robbantással kialakított táróval áthatoltak. A triász időszaki mészkőben kialakult járatok összhossza meghaladja az 1400 m-t.
Meteor-barlang
Meteor-barlang
A 127 m mély, 1672 m összhosszúságú, 167 m horizontális kiterjedésű, időszakosan aktív rendszert a Vörös Meteor SE barlangkutatói 1961-ben a Kisvizes-töbör víznyelőjének megbontásával tárták fel. Bár a vizsgálatok hamar kimutatták a barlang és a 237 m-el mélyebben fakadó Vecsem-forrás közötti kapcsolatot, a mindkét irányból végzett kutatások eddig még nem vezettek eredményhez.
Barit-barlang térképek
Barit-barlang térképek
A Mátyás-hegy oldalában található Keleti-kőfejtőben nyílik a Barit-barlang. Legújabb térképét az Ariadne Karszt- és Barlangkutató Egyesület készítette el.
Szabó-pallagi-zsomboly
Szabó-pallagi-zsomboly
Az Aggteleki- és Szlovák-karszt más barlangjaival együtt 1995 óta a Világörökség része. Az Alsó-hegy Szilasi-fennsíkján, 495 m tszf. magasságban, egy nagy töbör oldalában nyílik. 1911-ben mélységét csak méréssel próbálták megállapítani. Első bejárói 1927-ben a BETE kutatói voltak Kessler Hubert irányításával.
Angyal-forrási-barlang
Angyal-forrási-barlang
A pannonkori vegyes konglomerátumban, illetve homokkőben a feltörő meleg vizek alakították ki, a vízben áramló finom szemcsék a falakat simára csiszolták. A 15x17 m alapterületű, 7 m mély, körte alakú forrásüreg az 1960-as években a karsztvízszint mesterséges süllyesztésével vált szárazzá.
Angyal-forrási-barlang térkép
Angyal-forrási-barlang térkép
Tata-Tóvárosban a Néppark területén nyíló, 1982 óta fokozottan védett barlang.Üledékében főként réz és bronzkori cseréptöredékeket találtak, de előkerültek a vaskor, a római és a későbbi korok leletei is.
Öreg-kői 1. sz. zsomboly
Öreg-kői 1. sz. zsomboly
Ásványritkaságai és morfológiai elemei alapján 1988 óta fokozottan védett természeti érték a Gerecsében. Az Öregkő K-i, meredek, sziklás oldalában, 306 m tszf. magasságban nyílik. Bejárását az 1900-as évek elején Jordán Károly kísérelte meg.
Öreg-kői 1. sz. zsomboly térképek
Öreg-kői 1. sz. zsomboly térképek
A triász időszaki mészkőben, meleg vizek hatására kialakult, 36 m mélységű, 80 m hosszú rendszer bejárati aknája meredeken lejtő terembe vezet. Falait jól fejlett gömbüstök és gömbfülkék tagolják. Legújabb térképét az Ariadne Barlangkutató Egyesület készítette el.
Megalodus-barlang
Megalodus-barlang
Földtani értéke alapján 1982 óta fokozottan védett természeti érték Tata belterületén. A Kálvária-domb ősidőktől fejtett régi kőbányájában, 145 és 156 m tszf. magasság közt, három kürtővel felszínre nyíló barlangot 1971-1975 között Vajna György vezetésével tárták fel.